99

2012 februárjában végre sikerült túllépnem a 120 kg-ot.
Biztos rossz a mérleg - gondoltam. De sajnos jó volt...
Ez nem mehet így tovább  - döntöttem el.
Már ruhát sem kaptam magamra, úgy kellett össze vadászni az óriási ingeket, gatyákat. És ami még rosszabb, az az állandó rossz közérzet, a hasfájás, a hátfájás, az evés utáni ólmos fáradtság, a tükrökben a szörnyülködés, amikor meglátom magam. Na meg az állandó lelkiismeret furdalás, amikor jól telezabálom magam. Csoki függő lettem, napi 1-2 tábla volt az adagom.
Gyalogolni nem nagyon szerettem már, de nem is nagyon tudtam...

Aztán szerencsére összehozott a sors a paleo étrenddel ( köszi Kriszti ). Elég érdekesnek tűntek a könyvekben leírt dolgok, és a kaják is jónak tűntek.
Hírtelen felindulásból úgy döntöttem, hogy kipróbálom.
Közöltem a családommal, hogy csak akkor megyünk nyaralni, ha sikerül 100 kg alá mennem.
A cél egyenlőre a 99 kg. Remélem sikerül a nyári szabadságokig elérni, különben bajban leszek...

Életem párja szorgalmasan főzi nekem a jobbnál jobb kajákat, néha már kitalál újakat is. Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen kitartó lesz ( de lehet, hogy csak nagyon szeretne nyaralni :) ).

Dóri, a nagylányom imádja ezeket a kajákat, de a márciusiak rá se tudnak nézni. Kriszti is sokszor megeszi, ezen kicsit szoktam is csodálkozni, mert nem nagyon csípi a szokásostól eltérő dolgokat.

Ma reggel gondoltam rá, hogy valahol le kéne írni az életmód változtatásom részleteit, hátha valaki hasznát veszi. Erre pont ma délután Feri barátom nyaggatni kezdett, hogy írjam le mit eszek, mert rajta is van 10 kg felesleg (de szeretnék annyi kiló lenni mint ő...).

Akkor íme, megpróbálom. Remélem ezt nem hagyom félbe, mint annyi mindent.

Ez nem egy főzőcskés blog lesz, nem is értek hozzá igazán. Csak megérzésből szoktam sütni-főzni, így néha más a végeredmény, mint amit elképzeltem.

2012.06.01-től megpróbálom leírni minden nap a menümet és amit még fontosnak tartok.